Kiskászonban Jánó Mihály művészettörténész a perkői kápolna kutatása során freskórészletre bukkant, amely Szent Istvánt, Szent Imrét, Szent Lászlót, valamint Gellért és Adalbert püspököket ábrázolja. Jánó Mihály sokszor találkozott kidobott vagy félretett egyházi zászlókkal, amelyek helyett újakat készítettek. Az az ötlete támadt, hogy a búcsús emléktárgyaknak múzeumot kellene alapítani. Kiskászonban egy régi iskolaépületben jött létre a múzeum. Az első helyiségben a csíksomlyói Mária-búcsúval kapcsolatos emlékek kaptak helyet. A másodikban a perkői előkerült freskó másolatai láthatók. Az Emlékházat aug. 18-án avatták fel. /Szekeres Attila: Búcsújárók Emlékháza. = Művelődés (Kolozsvár), okt./ Ugyanerről: 1431. sz. jegyzet.
1996. november 20.
Borbély Imre visszautasította Szekeres Attila cikkét /Borbély-dilemma, Háromszék, nov. 9./, aki elítélte azt, hogy független jelöltként indult. Borbély Imre kifejtette, hogy az erdélyi magyarság önállóságát képviseli. Borbély Imre írása mellett ott áll Szekeres Attila újabb válaszcikke, aki nem fogadta el az érvelést. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./
1997. július 5.
A Háromszéki Operatív Tanács /HOK/ júl. 3-i ülésén csupán a sepsiszéki küldöttek jelentek meg. A kézdiszékiek levélben jelezték, hogy nem jönnek, az orbaiszékiek vissza sem jeleztek, az erdővidéki szervezet elnöke végszóra toppant be. Márton Árpád megyei RMDSZ elnök jelen volt. Léteznek a széki szervezetek és a megyei SZET. Komoly gondok adódnak abból, hogy nem tudnak összegyűlni a megyei RMDSZ döntéshozó testületei. Közös stratégiát kellene kidolgozni a fontos törvények ismertetésére, a földtörvény alkalmazásáról tájékoztatni kellene a falvak lakóit. /Szekeres Attila: Szükség van-e megyei RMDSZ-re? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
1997. október 31.
Okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön a tanácsülésen Albert Álmos polgármester felolvasta Ion Gavra egységpárti képviselő okt. 29-én kelt, a képviselőház állandó bizottságának címzett levelét, melyben a Hargita és Kovászna megyében élő románok elnyomásáról írt. Többek között azt állította, hogy a két megye román lakói ugyanazokat az atrocitásokat élik át, mint Észak-Erdély román lakói a horthysta uralom alatt. Az RMDSZ újraállítja a magyar közigazgatást, az RMDSZ etnikai tisztogatást folytat, nincsenek román iskolák, nincsenek román templomaik. Albert Álmos Ion Bumbu egységpárti tanácsos véleményét kérdezte Gavra állításairól. Bumbu szerint ezek az állítások nem légből kapottak. Kónya Ádám közbevetette, hogy például Sepsiszentgyörgyön is van ortodox templom. Papp Attila a megyei prefektúra hivatalos adataiból idézett: a katonai, rendőri, hírszerzői szolgálatok vezetői kizárólag románok, 30 közintézményből 15 élén románok állnak, a megye 12 bírójából 9 román, annak ellenére, hogy a román lakosság aránya Kovászna megyében 23,4 %. /Szekeres Attila: Újhorhorthyzmus Székelyföldön? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./
1998. január 10.
Jan. 10-én Árkoson, a Szentkereszty kastélyban osztották ki A kultúr szabadságáért díjakat, a kitüntetettek személyére a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség tett javaslatot. A díjazottak között volt Szilágyi Zsolt, a Vox Humana kamarakórus vezetője, aki huszonöt éve karnagy, Incze László a kézdivásárhelyi Céhmúzeum igazgatója, Ütő Gusztáv képzőművész az AnnART nemzetközi performance-fesztivál és a Medium nemzetközi alternatív kiállítás továbbéltetéséért, Filip Ignác zenész a Reneszánsz Táncház létrehozásáért, Kelemen Antal,a rétyi iskola igazgatója a Kováts András Fúvóegyesület elnöke a rétyi fúvóstalálkozó megszervezéséért, Demeter János, Barót polgármestere, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, a Kájoni Consort régizene-együttes vezetője Erdővidék kulturális életéért kifejtett tevékenységéért, Gazda József tanár, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke a Kőrösi Csoma napok megszervezéséért és közművelődési munkásságáért, továbbá Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológus-könyvtárosa, aki egymaga szerkeszti az Alutát, emellett egy székelyföldi tudományos kutatóközpont létrehozását kezdeményezte. /Szekeres Attila: A kultúra szabadságáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./
1998. szeptember 4.
Aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben felerősödött nacionalista uszítást tettek követték, jelentette ki Márton Árpád parlamenti képviselő, az RMDSZ elnöke szept. 4-i sajtóértekezletén. A képviselő összefoglalta a sérelmeket: a képviselőház Ioan Gavra javaslatára elfogadta, hogy a nem magyar nemzeti kisebbségek csoportja ne legyen tagja az állandó bürónak. Most ugyanis a nem magyar kisebbségeknek járna a háznagyi tisztség, de ezt leszavazták. A tanügyi bizottság szept. 2-án úgy döntött, hogy csak "multikulturális egyetemen" működhetnek magyar tagozatok. Eszerint például, mivel idén megszűnik a líceumi szintű tanítóképzés, a kézidvásárhelyi és székelyudvarhelyi tanítóképző vagy elméleti líceummá válik, vagy multikulturális kollégiummá. Utóbbi esetben román tagozatot is kell nyitni. Ugyancsak szept. 2-án vita volt a művelődésügyi bizottságban a levéltárak hovatartozásáról: a belügyminisztériumból át kellene kerülniük a művelődésügyi tárcához, azonban a belügy különvéleményt fogalmazott meg, hogy maradjon minden a régiben. További sérelem az, hogy a művelődésügyi miniszter átiratot küldött a parlamenti bizottságnak, mondván, nagy veszélybe sodorhatná a román kultúrát az, ha a kulturális intézményeket visszaadnák azoknak, "akik azt állítják, hogy az övék". Ennek vitáját elhalasztották. Mindezek miatt döntött úgy az RMDSZ, hogy senki sem tartja be a kormányprogramot, emiatt a jövőben az RMDSZ sem tartja azt be. Az RMDSZ kérni fogja néhány miniszter, köztük Andrei Marga menesztését. /Szekeres Attila: RMDSZ-sajtótájékoztató Sepsiszentgyörgyön. Az uszítást tettek követték. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./
2000. február 12.
Petre Strachinaru, az Árkosi Művelődési Központ igazgatója sajtótájékoztatót tartott. Kifejtette, hogy nem kell a kastélyt /a Szentkereszty-kastélyt/megyei tulajdonba adni, mert a kastély a kastély a román állam tulajdona. Strachinaru valóságos román kultúrközpontot csinált, nagyrészt román érdekű kulturális rendezvényeket szervez, emellett helyet ad magyar rendezvényeknek is. /Szekeres Attila: Kinek kell az árkosi kastély? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./
2000. március 15.
A Párizsban élő Méray Tibor író, az Irodalmi Újság főszerkesztője által alapított, erdélyi fiatal magyar újságírók három hónapos magyarországi továbbtanulását elősegítő, 2000. március 15-én ötödik alkalommal kiosztott díjat, az alapító által kijelölt bizottság Szekeres Attila fiatal sepsiszentgyörgyi újságírónak, a Háromszék napilap munkatársának ítélte. /(Tibori Szabó Zoltán): Méray-díj 2000. ...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
2000. június 3.
Budapesten bemutatták Nagy Sándor A regáti magyarság /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetét. A szerző 1925-től 1941-es meneküléséig református lelkész volt Bukarestben. Ezalatt hat iskolát és három templomot építtetett, több magyar szervezetet hozott létre, alapította és szerkesztette a kéthetente megjelenő Egyházi Újságot. /Szekeres Attila: A regáti magyarság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./ Dávid Gyula és Sz. Nagy Csaba szerkesztésében, Demény Lajos utószavával, a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány "Diaszpóra Könyvek" és a soproni Zé Könyvkiadó és Kézművesség "Bethlen Könyvek" sorozatában megjelent Nagy Sándor A regáti magyarság című könyve. Nagy Sándor könyve nagymértékben erdélyi problémát is jelent. A könyv ugyanis az egyetemes telepes szórványhelyzet beható vizsgálata. /Könyv a regáti magyarságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
2001. május 4.
Sabin Gherman máj. 3-án Sepsiszentgyörgyön mutatta be az általa gondozott Luxushaza című könyvet, mely egy hatvan éven át tiltott és titokban tartott dokumentum kiadása. II. Károly királynak 1938. dec. 15-én felterjesztett memorandumról van szó, szerzője Iuliu Maniu, és kereken ötven erdélyi román értelmiségi írta alá. A könyv mottójául Ion Antonescu marsalltól idézett Gherman: "Így nevelkedtem, a törökökkel, zsidókkal és magyarokkal szembeni gyűlöletben. Ezt az utálatot a végsőkig kell vinni. Vállalom ennek felelősségét." (1941) Az előszó mottója Nicolae Iorga történésztől, miniszterelnöktől származik: "Egy bukaresti poros utcácska többet ér, mint Erdély és Bánság összes vára, városa." (1931) Nos, ez a két ember - egyikük háborús bűnös - egyáltalán nem érdemel szobrot, s a mai Romániában mégis megörökítették őket - állapította meg Gherman. Iuliu Maniu memoranduma az idézetekkel ellentétes. A könyv szerint nem egyesülésről volt szó, hanem Erdély katonai megszállásáról, kiszipolyozásáról. A helyzet a két világháború közötti idők óta alig változott - fűzte hozzá Gherman. Erdély luxushaza, amelyet Bukarest a mai napig kifoszt, az itt megtermelt értékeket a Kárpátokon túlra irányítják. /Szekeres Attila: Sabin Gherman Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./
2001. november 19.
Nov. 18-án Szabó Árpád unitárius püspök felszentelte Sepsiszentgyörgyön a tíz éve épülő unitárius templomot, majd megszentelte az 1956-ban öntetett s mostanra hazakerült harangot. A műsor keretében zászlókat szalagoztak fel. Elsőként a magyar kormány által az unitárius egyházkerületnek adományozott millenniumi zászlót, majd a Szakács Ilona által az egyházközségnek ajándékozott, évtizedeken keresztül padláson dugdosott piros-fehér-zöld lobogót, aztán a Varga Erzsébet által a dalárdának és külön az egyházközségnek készített zászlókat, majd az amerikai és angol nemzeti zászlókat - az ottani testvéregyházak támogatásának köszönete jeléül. Kovács István ismertette a sepsiszentgyörgyi unitáriusok történetét. Az üdvözlőbeszédek hosszú sora következett, köztük voltak a helybeli egyházak képviselői, a magyarországi támogatók részéről Balogh Zoltán, a miniszterelnöki hivatal egyházügyi tanácsosa, Csallóközi Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője, Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja, végül Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a háromszéki területi RMDSZ elnöke osztotta meg jókívánságait. /Szekeres Attila: Unitárius templomszentelés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./
2001. december 20.
Helyt adott a Reform Tömörülés keresetének a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét /MÚRE/ képviselő Etikai Bizottság. A dec, 19-i gyűlésen megállapították: Tibori Szabó Zoltán a Szabadság aug. 21-i számában megjelent publicisztikai írásával etikai vétséget követett el. A közzétett dokumentumot a lap az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának tulajdonította, holott a számítógépen megszerkesztett iraton sem fejléc, sem aláírás vagy pecsét nem szerepelt. Az állítólagos RT-dokumentum alapján Tibori Szabó Zoltán ugyanabban a lapszámban jegyzetet is közölt, Új elit, veszélyes régi eszközökkel címmel. Cikkében a Vasgárdához hasonlította az RT-t, "hatalom- és pénzéhes, erkölcstelen és gátlástalan bűnszövetségnek" nevezte, amely egyéni meggazdagodásra törekszik. Tibori nemcsak "rombolásra való elszántsággal", de egyenesen pénzmosással vádolta az RT elnökségét. A Reform Tömörülés nemcsak a szerző, hanem Makkay József főszerkesztő-helyettes ellen nyújtotta be panaszát a MÚRE-hoz, mivel ez utóbbi vállalt kezességet a közzétett dokumentum hitelességéért. Az RT beadványában tagadja, hogy bármiféle köze lenne az Emlékeztetőhöz. A Reform Tömörülés által benyújtott panasz kivizsgálására Baranyi László, a Becsületbíróság elnöke a Koszta Nagy István, Lukács János és Szekeres Attila összetételű Etikai Bizottságot kérte fel. Az ügyben való érintettségre hivatkozó Koszta Nagy István helyére később Dérer Ferencet jelölték. Az első fokon ítélkező bizottság Kolozsváron tartott ülésére Tibori Szabó Zoltánt is meghívták, de ő arra hivatkozva, hogy nem kapott írásbeli tájékoztatást az ellene felhozott vádakról, távol maradt a testület gyűléséről. Ily módon nem lehetett teljes bizonyossággal meggyőződni az Emlékeztető hitelességéről sem. Az Etikai Bizottság ennek ellenére megállapította: az eredetiségért kezességet vállaló főszerkesztő-helyettest nem terheli etikai felelősség. Az Etikai Bizottság a dokumentum hitelességétől függetlenül hozta elmarasztaló döntését. Az indoklásban megállapítják, hogy a forrásként megnevezett dokumentum kijelentéseit Tibori új kontextusba helyezve vont le olyan következtetéseket, amelyek a dokumentumból egyértelműen nem következnek, elferdítve a szöveg eredeti jelentését. Az RT ellen felhozott vádak a dokumentum szövegével nem támaszthatók alá. Megállapítják továbbá, hogy Tibori Szabó Zoltán publicisztikai írása vétett a MÚRE által elfogadott Etikai Kódex - a Nemzetközi Újságíró Szövetség kiáltványa - 8. pontja ellen, mely szakmai veszélyként hívja fel az újságírók figyelmét a tudatos elferdítésre, a rágalomra, a megalapozatlan vádaskodásra. Tibori Szabó Zoltán a Krónikának kifejtette, nem tartja etikusnak az eljárást, mivel semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a MÚRE-tól, amelyben tájékoztatták volna az ellene felhozott vádakról, sőt az Etikai Bizottság ülésére is csupán a gyűlést megelőző este kapott telefonon meghívást. Állítása szerint az ítélethozatal előre megrendezett forgatókönyv alapján történt, mivel nem kapott lehetőséget a védekezésre. /Elmarasztalták Tiborit. Ülésezett a MÚRE Etikai Bizottsága. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2002. április 13.
Keresztély Irmát menesztik főtanfelügyelői tisztségéből - derült ki Adrian Casunean-Vlad képviselő, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke ápr. 12-i sajtótájékoztatóján az, amit mind Albert Álmos háromszéki területi RMDSZ-elnök, mind Demeter János megyei tanácselnök elhallgatott. A kormánypárti politikus az ápr. 15-én aláírandó RMDSZ-SZDP megyei egyezmény utolsó, Bukarestben tartott alkujáról számolt be. Casunean elmondta, a Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László képviselő, illetve Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök közvetítésével zajlott le. Tárgyalási képességéért külön megdicsérte Markó Bélát, akit kiváló politikusnak tart, aki a magyar kisebbség érdekeiért harcol, ellentétben a megyei küldöttekkel, akik önérzetesen követelőztek, ugyanakkor elmarasztalta Hrebenciucot, mondván, hogy inkább az RMDSZ pártján állott. Hrebenciuc ugyanis hajlott volna az RMDSZ követelésére, miszerint most már nem 18, csupán 6 intézményvezetői tisztséget kért, azonban a megyei pártküldöttség határozottan ellenállt. Sőt, Casunean azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben ezt elfogadtatják, ő lesz az első képviselő, aki pártja egyik minisztere ellen interpellál a parlamentben. Az egyetlen személyi követelés, amelynek engedtek, az Olosz Gergely alprefektusi tisztségében való megerősítésére vontakozik, de azt sem az RMDSZ nyomására, hanem a prefektus kérésére tették - mondta a képviselő. A főtanfelügyelő menesztését határozottan követelték. Megegyeztek fülhallgatóügyben is: a készülékek az asztalon maradnak, de a román tanácstagoknak nem kell azokat föltenniük, hanem az egyes székek mögött annyira kihangosítják, hogy az illető szabadon hallhassa a fordítást. Casunean közölte, ő maga sem tenné fel a fülhallgatót. Nem kerültek be a dokumentumba azok a tételek, amelyekben nem sikerült megállapodniuk. /Szekeres Attila: Megyei egyezmény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 13./
2003. február 8.
Senki saját zsebére nem ,,ügyeskedett", nyilatkozta Nemes Levene, a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója. A színházban az utóbbi időben több ellenőrzés zajlott. A megyei gazdasági rendőrség vezetője, Costica Balhui kijelentette: a színházban lezárták az előzetes ellenőrzést, az ügyészségnek átadandó iratcsomót állítanak össze, melyben Nemes Leventét a következő bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják: sikkasztás, pénzügyi alapok törvénytelen felhasználása, szolgálati visszaélés, hivatalos okirat hamisítása, hamis okirat tudatos felhasználása. Nemes Levente igazgató minderről a sajtóból értesült. Várta is az újabb ellenőrzést, e kivizsgálás nélkül súlyosabb gyanúsításokkal kellett szembenéznie. Nemes Levente elmondta: létrehozták a Laborfalvi Róza Színházpártoló Alapítványt. Az alapítvány nagyon sok műszaki eszközt vásárolt, továbbá lakásokat a fiatal színészek lakásgondjainak megoldására, a kamaraterem színházi céloknak megfelelővé tételét biztosította. A pályázatokat meg kell írni, meg kell nyerni, aztán el kell számolni. Az alapítvány nagyon sokszor a színház érdekében fizetett, természetesen megfelelő számlák ellenében. Nemes emlékeztetett: a szerződésben nincs benne, hogy színészként dolgoznia kellene, és ő tíz éve teljesen ingyen végzi a színészi munkát. Tehát nem sikkasztott, hanem jogos jövedelmekről is lemondott a színház érdekében. A színháznak nincs valutaszámlája, ezért született a Laborfalvi Róza Színházpártoló Alapítvány, hogy támogatásokat fogadhasson. /Szekeres Attila: Kivizsgálások a színházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./
2003. március 19.
Rendkívüli tanácsülést hívott össze márc. 20-ra Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester a múlt hétvégi rendőrségi razzia kapcsán, amely során több tíz fiatalt állítottak elő. A városi rendőrség alakulata márc. 14-én este szállt ki a Sláger szórakozóhelyre, és igazoltatták a vendégeket. Harminchét, személyazonossági igazolvány nélküli fiatalt betuszkoltak a kint várakozó autóba, és a parancsnokságra vitték. A fiatalok szerint néhányan kabát nélkül kényszerültek a távozásra; akadt, aki nyaklevest is kapott, mert nem verte le a havat a lábáról, mielőtt beült az autóba. A városi parancsnokságról a megyei rendőr-főkapitányság Kőrösi Csoma Sándor utcai épületébe vitték a fiatalokat, és mivel egyszerre csak két személy mehetett be a terembe, ahol az ujjlenyomatokat vették, a többiek órákig kint fagyoskodtak az udvaron. Orbán Barra Gábor, akinek 14 éves fia 11 óráig volt "kimenős", kétségbeesve rohant a városi rendőrségre, ahol azt mondták, a gyerekeket hazaengedték. Ám a fiú nem volt sem otthon, sem a Slágerben. Orbán ismét visszament a rendőrségre, ahol ekkor már ordított, szedjék elő a fiát, így derült ki, a gyerekek a megyei rendőrség udvarán tartózkodnak. Constantin Scurtu megyei parancsnok szerint rutinellenőrzésről volt szó, semmilyen törvénytelenség nem történt. "A jogszabály nem tiltja, hogy ujjlenyomatot vegyünk, és fényképet készítsünk" - fejtegette. Hozzátette, a március 14-i dátum véletlenszerű, hetente tartanak hasonló ellenőrzéseket. A rendőrségi beszámoló szerint éjjel egy órakor fogták el az alkoholt fogyasztó kiskorúakat, a szülők a hibásak, akik nem ügyelnek gyermekeikre. A rendőrökkel folytatott beszélgetés előrehaladtával előbb éjfél, majd tizenegy óra, sőt fél tizenegy lett a razzia időpontja. Bodeanu zavaros magyarázkodása során elmondta, az elmúlt másfél hónapban hat éjszakai rendbontást jelentettek a különböző szórakozóhelyekről. Elismerte azonban, hogy egyetlen esetben sem a Slágerben történt a verekedés, rendzavarás. A városi rendőrség vezetői tagadják, hogy kabát nélkül hurcolták volna el a gyerekek egy részét. Szerintük nem igaz az sem, hogy nem engedték telefonálni őket, és nem csattant el egyetlen tasli sem. "Bizonyítsák be, hogy nem így volt" - hangzott az indulatos válasz, amikor a gyerekek vallomásaira hivatkoztunk.A behurcoltak nemzetiségi hovatartozásáról a városi rendőrparancsnok azt állította, 27 százalékuk román volt, "ami megfelel a város lakossági arányának". Ioan Bodeanu tájékoztatása szerint a harminchét előállított közül tizenhármat azonnal elengedtek, mert már szerepeltek nyilvántartásaikban. Közülük hat volt román nemzetiségű. Egy fiatalt autólopás gyanújával visszatartottak, 23 esetében (közülük két román) pedig elvégezték a bűnügyi nyilvántartásba vételhez szükséges procedúrát. Albert Álmos polgármester találkozott a városi és a megyei rendőrkapitányokkal. A polgármester az alkalmazott módszert elfogadhatatlannak tartja, és ígéretet kapott, hogy ha a jövőben ismét sor kerülne hasonló rendőrségi razziára, értesítik a város vezetőjét is erről. Puskás Bálint szenátor márc. 17-én parlamenti interpellációban fordult a belügyminiszterhez az ügy kapcsán. A szenátor elmondta, három kérdést fogalmazott meg Ioan Rusnak: mi a véleménye arról, hogy kiskorúakat visznek be a rendőrségre, és nem értesítik azonnal a szülőket; mi az oka, hogy bűnügyi nyilvántartásba kerülnek azok, akiket egy razzia során bevisznek; hozzá kell szoknunk a hasonló rendőrségi zaklatásokhoz, vagy véletlen esetről van szó? Puskás Bálint elmondta, felszólalását pozitívan fogadták kollégái, akik politikai hovatartozástól függetlenül elítélték a történteket. A sepsiszentgyörgyi ügyben érintett gyerekek szülei közül tizenketten a szenátus emberjogi bizottságához fordultak beadvánnyal, amelyben kérik, vizsgálják ki az ügyet. A dokumentum tegnap reggel került a bizottság asztalára. A szenátor hangsúlyozta, az emberjogi bizottság alelnöke, Frunda György ígéretet tett arra, hogy kiemelt figyelemmel követi az ügyet. /Farkas Réka: A szenátusban a razzia ügye. Megfélemlítő rendőrségi akció Sepsiszentgyörgyön? = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./ Sepsiszentgyörgyön Constantin Scurtu főkapitány indokoltnak, jogosnak és törvényesnek tartotta a sepsiszentgyörgyi Sláger diák-szórakozóhelyen márc. 14-én tartott, rohamosztaggal bővített rendőrségi akciót és az utána történteket. Ezzel Ioan Bodeanu és Corneliu Campeanu, a városi rendőrség parancsnoka, illetve helyettese, és igencsak helyeselték a román sajtó képviselői. Azt állították, hogy egy ujjal sem nyúltak az ifjakhoz, senkit sem vittek el kabát nélkül, megengedték, hogy telefonon értesítsék a szülőket. Az ellenvetést - miszerint a Háromszék lapnak többen az ellenkezőjét jelezték: hogy látták, amint egy társuk nyaklevest kapott, egyikükkel fekvőtámaszt végeztettek, néhányukat kabát nélkül vitték el, nem engedték telefonálni - azzal hárították, hogy mivel bizonyítják? Az akciót indokolták, hogy január 20. és március 12. között hat botrányos eset történt szentgyörgyi mulatóhelyeken. A Slágerben nem történt semmilyen rendzavarás, de a rendőrök hozzátették, éppen ideje volt itt is ellenőrizni. Tagadták, hogy az esetnek köze lett volna a március 15-i ünnepségekhez, aztán később azt állították, hogy ezáltal is meg akarták előzni a zavargásokat a másnapi rendezvényeken. A rendőrfőkapitány szerint természetes, hogy felvonult a rendőrség, nem várhatták meg - mondotta -, hogy egymás torkának essenek (!). Kimutatásuk szerint a 37 őrizetbe vett fiatalnak háromnegyede magyar, a többi román és cigány. Puskás Bálint Zoltán szenátor az üggyel kapcsolatban politikai nyilatkozatot tett a felsőházban, és kérdést intézett Ioan Rus belügyminiszterhez. /Szekeres Attila: Megfélemlítés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./
2003. április 12.
Székelyföld régióvá válását Románia nemzeti egysége elleni támadásként értékelik a Kovászna, Hargita, Maros megyei román közösségek ,,képviselői", s elhatározták, ellenlépéseket tesznek. A sepsiszentgyörgyi Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központban Ioan Lacatusu különleges kormányfelügyelő meghívására tartott ápr. 10-i összejövetelen olyannyira indulatosan támadták a magyarokat és az RMDSZ-t, hogy még Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselőnek is sok volt, s adott pillanatban elhagyta a tanácskozás színhelyét. Casunean közbenjárására a tervezetthez képest megszelídített nyilatkozatot fogadtak el, melyet 18, zömében helybeli civil szervezet, 6 Kovászna, egy-egy Maros és Hargita megyei pártszervezet, két bodzavidéki polgármesteri hivatal, valamint a sepsiszentgyörgyi ortodox esperesi hivatal képviselői írtak alá. Összejövetelükről kiutasították az STV román szerkesztősége által küldött magyar nemzetiségű operatőrt. A nyilatkozatban kérték a Székelyföld fejlesztési régió létrehozásának meggátolását, a magyar nyelv ne lehessen hivatalosan elismert az igazságszolgáltatásban és közigazgatásban. A dokumentum szerint a székelyföldi régió kezdeményezése a nem magyar ajkú lakosság mellőzésére irányuló, az állam nemzeti egysége elleni támadás. A román közösség képviselői találkozót kezdeményeztek az államfővel, a parlament és a kormány vezetőségével. Casunean elsősorban a román közösség radikalizálódása miatti félelmét fejezte ki, mert az összegyűltek még a párbeszédre sem voltak hajlandóak. /Szekeres Attila: Székelyföld mint régió. Támadásba lendül a román közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
2003. augusztus 5.
Felháborodást keltett a háromszéki közvéleményben az a tény, hogy a Sepsiszentgyörgy határában, a szépmezői Zoocomp Rt. kezelésében lévő terület csaknem felét állami köztulajdonba rendelték. A korábbi koalíciós kormány idején, RMDSZ-tisztségviselők segédletével végrehajtott manőver gyakorlatilag félezer hektárt újólag államosított, 178 örökhagyó és több egyház nem kaphatta vissza a kommunista diktatúra által elbitorolt termőföldjét. A napokban szivárgott ki, hogy a mezőgazdasági miniszter visszavonta a rendeletet, így megnyílhat az út a termőföld visszaszolgáltatása előtt. Ez a rész Kovászna megye legjobb talajminőséggel rendelkező, kompakt mezőgazdasági területe. A 2000/1-es földtörvény megjelenése előtt néhány nappal egy, a Hivatalos Közlönyben soha nem publikált, de alkalmazott államtitkári rendelet értelmében félezer hektár az állam köztulajdonába került. Ezt Pete István RMDSZ-es államtitkár írta alá. Az ügy Szekeres Attilának, a Háromszék újságírójának tényfeltáró riportja nyomán nyert teljes nyilvánosságot. Ilie Sirbu mezőgazdasági miniszter aláírta az említett rendeletet semmisé nyilvánító jegyzéket, de ezt egyelőre hivatalosan még nem erősítették meg. - Az Utánuk az özönvíz, avagy hogyan játsztak át magyar emberek a román államnak félezer hektár székely földet című, a sepsiszentgyörgyi Háromszékben megjelent riport szerint: "A szövetségi elnök határozata értelmében tavaly decemberben Ezüstfenyő-díjat alapított az RMDSZ, melyet 38 személynek ítéltek oda, akik "kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében". December 21-én Marosvásárhelyen ünnepi külsőségek között Pete István jelenlegi Bihar megyei szenátor is átvehette Markó Bélától a díjat. Tehát pártkitüntetést kapott az az ember, aki egy tollvonással megfosztott jussától mintegy félezer sepsiszentgyörgyit. Esetünkben valóban "kiemelkedő munkát" végzett, ám nem a "szülőföld visszaszerzésében" segédkezett - mint ahogy a szövetségi elnök hangoztatta -, hanem a szülőföld elidegenítésénél." /Csáky D. Tibor: Háromszék. Félezer hektár sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./
2004. március 22.
Halálának 110. évfordulóján Kossuth Lajosra emlékeztek Sepsiszentgyörgyön. A Magyar Polgári Szövetség széki szervezete által meghirdetett rendezvényen a Kossuth-szobornál Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató, a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács elnöke mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a sepsiszentgyörgyi Pro-Urbe-díjas Nagy László Kossuth Kört szervezett 1945-ben, s tettéért súlyos börtönéveket szenvedett. /Szekeres Attila: Kossuth Lajosra emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./
2004. május 3.
A Kovászna és Hargita megyei románok jogait védő ligát alapít Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselő, a kormányzó Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei elnöke. A jövő évben visszavonul a politikából és akkor teljes idejét a ligának szenteli. Mindent rögzítenek, és a Hargita és Kovászna megyei románokat ért sérelmeket nemzetközi fórumok elé terjesztik. /Szekeres Attila: Har-Kov-jelentésgyár. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./
2004. május 20.
Tudományos kutatómunkája elismeréseként a kulturális érdemrend tisztikeresztjét adományozta Iliescu államfő Cserey Zoltán muzeológusnak. Bordi Zsigmond Loránd, szintén a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa, kultúrafejlesztésért harmadosztályú kulturális érdemrendet kapott. A díjakat Iliescu jelenlétében Razvan Theodorescu tárcavezető adta át Bukarestben. /Szekeres Attila: Tisztikereszt Háromszékre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2004. május 31.
Háromszéken első ízben avattak a jelenlegi jogszabályok által elfogadott címert. Máj. 30-án Sepsibodokon a község címerét avatták fel, az első alkalommal megszervezett Bodoki Napok keretében. A Szekeres Attila által tervezett címer ezüstpajzsának felső mezejében zöld hármas halom utal a Bodoki-havasokra, annak középső, legmagasabbikán ezüst szökőkút jelképezi a község területén található borvizeket, a három medvefej a községért oly sokat tett gróf Mikó család címerére utal. Az uzoni Atlantisz Művelődési Egyesület fúvószenekara is fellépett. /Szekeres Attila: Címerében is él egy közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./
2004. június 3.
Nem minősül törvénysértésnek a tény, hogy Rétyi Ödön, a kormányzó Szociáldemokrata Párt sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje választási plakátjai többségén nem jelenik meg az őt futtató párt neve, sem jele – derült ki a megyei választási iroda elnökének szavaiból. Rétyi Ödön mint ,,sepsiszentgyörgyi magyar polgármester – mindannyiunkért” jelenik meg a reklámszövegen. Nem is jelölt, egyből polgármester! /Szekeres Attila: Hiány kampányban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
2005. április 11.
Április 9-én Csíkszépvízen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A rendezvényen a kolozsvári Sajtóház helyzetéről hallgattak meg beszámolót, megvitatták az Erdélyi Magyar Hírügynökség (EMH) fejlesztési lehetőségeit, a rendezvényt záró ünnepségen pedig bemutatták a MÚRE riporttáborainak alkotásaiból készült negyedik kötetet /Variációk gyimesi témákra/. A MÚRE által működtetett Spectator Alapítvány tulajdonában lévő kolozsvári (Rákóczi úti) Sajtóház kihasználásának nehézségeit, a további hasznosítás lehetőségeit ismertette beszámolójában Makkay József, a MÚRE Kolozs megyei területi elnöke. A 11 évvel ezelőtt, az Illyés Alapítvány támogatásával megvásárolt ingatlan eredetileg a kolozsvári szerkesztőségek egy részének közös otthona lehetett volna, ha sikerül finanszírozást találni a több emeletes, korszerű épület elkészítéséhez. Az ingatlan később a kolozsvári magyar újságíróképzést szolgálta. Mai elképzelések szerint újságíró-továbbképző központ kialakítását tervezik benne. A Gáspár Sándor által előterjesztett EMH-működtetés anyagi feltételeiről szóló kérést a közgyűlés az igazgatótanács hatáskörébe utalta. /K. Zs.: Felnőttképző központot tervez Kolozsvárra a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ – Olyan szervezetet építettünk ki, amelynek mindeddig sikerült egybe tartania a romániai magyar újságíró-társadalmat – mondta Ambrus Attila, a MÚRE elnöke. Az elmúlt időszakban a MÚRE vezetősége tárgyalásokat folytatott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökével, s megegyeztek abban, hogy bármely romániai magyar újságíró tagja lehet a magyarországi szervezetnek is. Ezenkívül felvették a kapcsolatot a Román Sajtóklubbal, a protestáns újságírók szervezetével, s a MÚRE képviselete részt vett a Román Sajtóklub országos konvencióján. A tanácskozáson bemutatták a Sarány István, a Hargita Népe munkatársa szerkesztésében, a Gyimesekben a MURE által szervezett hagyományos riporttáborban készült riportokból összeállított kötetet. /(vajda): 15 éves a MÚRE. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./ A Variációk gyimesi témákra című riportkötet az Erdély felfedezése című sorozat negyedik kötete, anyagát a tavaly nyári riporttáborban gyűjtötték a résztvevők. A MÚRE közgyűlésén a testvérszervezet, a Vajdasági Magyar Újságírószövetség küldöttségével előkészítették a Határon Túli Magyar Újságírók Szövetségének létrehozását. /Szekeres Attila: Variációk gyimesi témákra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
2005. május 25.
Bandába tömörült román ifjak magyar középiskolásokat vertek meg Sepsiszentgyörgyön az elmúlt napokban. Négy megvert diák szülői feljelentést tettek a rendőrségen. Május 22-én két magyar diába belekötött kötött három román fiú, többen csatlakoztak a román fiúkhoz, végül 7–8-an elkezdték verni a két magyar fiút. Más magyar gyerekekbe szintén belekötött öt román fiú. Megkérdezték, hogyan beszélnek itt, Romániában? Válaszoltak: magyarul. Erre megverték őket. Május 23-án az egyik magyar fiút iskolából jövet ismét megverték. Később két biciklisbe kötöttek bele, őket is megverték. Meg nem erősített információk szerint a Székely Mikó Kollégium előtt is megvertek egy diákot. Más szülő jelezte, hogy hétfőn este hét körül fia a Mihai Viteazul téren át ment hazafelé, és közel negyven román fiatal, egyesek botokkal felfegyverkezve, keresték az egyik megvert biciklist, hogy ,,tépjék ki a fülét”. Korábban az állomás és az Olt-híd környékén románok magyar ifjakba kötöttek bele, és vertek meg. /Szekeres Attila: Magyarverés Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./
2005. június 9.
A háromszéki óvónőkkel megvásároltatták százezer lejért a Környezetismereti és környezetvédelmi helyi óvodai program című füzetet, a tanfelügyelőség kiadványát. Arra is kötelezték az óvónőket, hogy ötvenezer lejért vásárolják meg a Zöld napok ökokalendárium című falinaptárt, ez is tanfelügyelőségi kiadvány. A lap munkatársa kérte, ne tegyék kötelezővé a megvásárlását. /Szekeres Attila: Kötelező! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./
2005. június 17.
A Háromszék megyei szaktanácsadó testület tagjai a Háromszék június 9-i számában megjelent Kötelező című cikk valótlan kijelentéseit visszautasítják. Az óvodai oktatás terén második éve szerepel már az országos nevelési programban az ökológiai nevelés. Háromszék megyében régóta működik az óvónők Pro Natura mozgalma, akárcsak az Erdei Óvoda program. Ezek szolgáltak kiindulópontként a Bóbita Környezetvédő Óvónők Egyesülete megalapításához. Ők készítették a környezetvédelmi helyi óvodai programot és a Zöld Napok Ökokalendáriumot. Hangsúlyozták, hogy a kiadványok megvásárlása nem kötelező. /Bartók Szende, Bardócz Anikó, Elekes Ildikó, Márk Emese, Molnár Dalma, Péter Izabella, valamint Prezsmer Imola szakfelügyelő: A kiadványok megvétele nem kötelező. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./ Az újságíró válaszolt erre a visszautasításra: igenis kötelezővé tették a kiadvány megvásárlását. Elkezdődött a hajtóvadászat: azt keresték, ki volt az ,,informátor”? /Szekeres Attila: Fentről jött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./
2005. július 1.
Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat június 30-án tartott ülésén heves vitát váltott ki a város új címerének tervezete. A helyi szakemberekből álló címerbizottság által elfogadott címertervet a liberális és szociáldemokrata román képviselők támadták. Az egyik román képviselő szerint nem tartalmaz olyan elemet, amely a román–magyar együttélést szimbolizálná, továbbá a hármashalom jelentését kérte számon. Szekeres Attila címergrafikus kiemelte, a várfal éppen az összetartozást jelképezi. Az érmébe helyezett védőszent a város első fennmaradt – 1509-ből való – pecsétjére utal. Végül a három ellenzőn kívül mind a tizenkét képviselő a címerterv elfogadása mellett voksolt. /(vop): Magyar igen, román nem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./
2005. július 19.
Külföldi politikusokból és szakemberekből álló társaság tanulmányozza a székelyföldi autonómialehetőségeket. Gyakorlati segítséget igyekeznek nyújtani a székelyföldi területi autonómia létrehozásában, ezért tájékozódó útra kísérte el olyan országok képviselőit, ahol már fejlett autonómiák léteznek – mondotta Komlóssy József, az Európai Parlament (EP) magyar küldöttségének tanácsosa. Azt akarják kitalálni, hogyan lehet a dél-tirolinál (Olaszország) vagy az Aland-szigetekinél (Finnország) jobb autonómiát létrehozni, tette hozzá Gedei József, az EP magyar képviselője. A székelyföldi körúton részt vett Tytti Isohookana Asunmaa volt finn kultuszminiszter, aki a csángójelentésről ismert, továbbá Dél-Tirolból Michel Ebner EP-képviselő, Christoph Pan professzor – ahogy Komlóssy nevezte: az autonómiák ,,guruja” –, valamint Davide Zaffi bolzanói egyetemi tanár. Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese fogadta a vendégeket. Elmondta, a falu tulajdonképpen már a rendszerváltás óta építi az autonómiát, egész intézményrendszert építettek ki. Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos polgármester elmondta, az elmúlt két esztendő legfontosabb témája az autonómia kérdésköre volt. Demeter János tanácselnök szerint legfontosabb a megye és tágabb értelemben Székelyföld gazdasági felzárkózása, versenyképessé tétele addig, amíg Románia az Európai Unió tagjává válik. /Szekeres Attila: Segíteni az autonómiaépítésben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./
2005. augusztus 3.
A megyei tanács augusztus 2-i rendkívüli ülésén elfogadták Kovászna megye címertervét, mely a korábbi Háromszék megye, az azelőtti Háromszék vármegye és a még régebbi szék címerének elemeit tartalmazza. A román tanácstagok a határozattervezet ellen szavaztak. Demeter János, a megyei tanács elnöke kifejtette, alapvetően hibás a román ellenzők hozzáállása, s ez tíz éve változatlan. Európában mindenütt tisztelik a hagyományokon, ősi kultúrán alapuló címereket. /Szekeres Attila: Elfogadták a megyecímertervet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2005. augusztus 6.
A zuhogó eső ellenére sikeres Illés-koncert volt augusztus 5-én Csíkszeredában. Negyvenéves megalakulása óta sosem járt még a közkedvelt Illés zenekar Erdélyben, most beteljesült a vágy. Utolsó alkalom volt az Illést élőben látni és hallani, Pásztory Zoltán dobos halálával felbomlott az együttes, még a leszerződött koncerteket megtartják. A mostani volt az Illés legnagyobb tömeget megmozgató, legsikeresebb előadása. /Szekeres Attila: Miért hagytuk, hogy így legyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./
